A mezőgazdasági termelés magas kockázata miatt azonban igen nehéz a technológiai-ideológiai váltás a termelők részéről. Természetes, hogy a gazdálkodók megélhetése áll vagy bukik a termelés sikerességén, és a jól bevált dolgoktól elszakadni nehéz. Az élet azonban nyitottságra kényszerít minket. Nyitottnak kell lennünk az új lehetőségekre, de tisztában kell lennünk azzal is, hogyan éljünk velük!

Az általunk kínált lehetőség a tápanyag-gazdálkodás terén nyit új, és költséghatékony megoldási lehetőséget. Egy mezőgazdasági vállalkozás esetén a tápanyag-utánpótlás a termelési költségek kb. 20-25 %-át teszik ki és a műtrágyaárak emelkedése miatt ez az arány tovább nő. E magas érték ellenére gazdálkodásunk –az 1960 és 1980 közötti időszakot leszámítva –negatív tápanyagmérleggel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy magasabb ráfordítások mellett azonos, vagy kisebb hatékonysággal dolgozunk. Az előzőekben szándékosan kerültük a „műtrágyázás” kifejezést, mivel a tápanyag-gazdálkodás és talajerő-gazdálkodás ennél jóval többet jelent és jóval több eszköz van a kezünkben e feladat megoldására, mint csupán a műtrágya. Az egyik ilyen régóta használt és alkalmazott eszköz a szerves trágyázás. Kedvező talajtani, talajélettani és több éves tápanyag-szolgáltató hatása ismert. Mára azonban az állatállomány csökkenésével és a kijuttatás költségeinek növekedésével ez a fajta tápanyag-ellátás gazdaságtalanná válik. Hogyan tudnánk mégis e kedvező hatásokat elérhetővé tenni és felhasználni gazdálkodásunkban? Ezen a ponton lépnek be a tápanyag utánpótlási rendszerekbe a mikrobiológiai trágyák. A nyugati országok mezőgazdasága már évtizedek óta alkalmazza ezeket a technológiákat az eredményes és költséghatékony gazdálkodásban.

Hogy megértsük mért érdemes és szükséges mikrobiológiai trágyákat alkalmaznunk, ismernünk kell a talaj tápanyag-szolgáltatásának folyamatait.

N –szolgáltatás

A környezetben a nitrogén állandó körforgásban van, és ennek a körforgásnak legfontosabb elemei a nitrogén megkötéséért felelős mikrobák, amelyek a talajban szabadon, a gyökérzónában asszociatívan és a gyökerekkel szimbiózisban élnek. E mikroszervezetek kedvezőhatását már régóta ismerjük és használjuk, amikor pillangós növény előzi meg a vetésforgóban kultúrnövényünket. Ez a fajta mikrobiális nitrogén megkötés a talajban 40-60 kg nitrogén hatóanyagot jelent hektáronként. Mikrobiológiai trágyák alkalmazásával a pillangós elővetemények kedvező hatásait élvezhetjük anélkül, hogy pillangós előveteményünk lett volna.

1. ábra: A nitrogén körforgása

P-szolgáltatás

A növény a foszforigényét a talaj készletéből elégíti ki, ezért nem a mindenkori foszfor trágyázás a cél, hanem a talaj foszfor tápanyag-szolgáltató képességének javítása, fenntartása. Ez azonban nem mindig egyenlő a foszfor műtrágyázással. A talajban a foszfor két formában található, lekötött tartalék és felvehető formában. A felvehető rész nagyságrendekkel kisebb, mint a lekötött rész. Mivel a talajban a felvehető és kötött foszfor aránya dinamikus egyensúlyban van. Ebbe az egyensúlyba avatkozik bele a növény gyökere, amely a felvehető részből foszfort von el. Az egyensúlyi állapot miatt a talaj lekötött készleteiből feltáródó foszfor pótolja a hiányzó felvehető részt. A feltáródás sebessége viszont egyértelműen a talajélet függvénye. Ha a feltáródás gyors a növény nem szenved hiányt a foszfor ellátásban A mikrobiológiai trágyák foszfor mobilizáló törzsei a feltáródási folyamatokat gyorsítják, ezáltal segítik a növény foszfor ellátását.

2. ábra: Foszfor mobilizáció folyamata

K-szolgáltatás

A növények K ellátásában régóta ismert gyakorlat, hogy az elővetemény tarlóját visszadolgozzuk a talajba és ezáltal a benne raktározódott kálium talaj készletét gazdagítja. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a szár-és gyökérmaradványok a talajban elbomlanak. Ehhez olyan mikrobatörzsekre van szükség, amelyek nemcsak a cellulózt, hanem a lignint is bontani képesek. E két molekula alkotja a szár-és gyökérmaradványok tömegét. Ha ezt a bontási folyamatot mikrobákkal oldjuk meg, akkor a pentozán-hatásból adódó nagyfokú nitrogénveszteséget kiküszöbölhetjük és a „megspórolt” nitrogént a kultúrnövényünk hasznosíthatja majd, a nagyobb eredmény érdekében. A mikrobiológiai trágyák a szár-és gyökérmaradványok kálium tartalmát szabadítják fel és jelentősen csökkentik a pentozán-hatásból eredő nitrogénveszteséget. A tarlómaradványok elbontása természetesen a kártevők életterének visszaszorulásával is jár, tehát a növényvédelem hatása is fokozható.

Előnyei tehát:

• 40-60 kg nitrogén- hatóanyag megkötése
• Foszfor mobilizáció a talajban
• Kálium feltárás szár-és gyökér maradványokból
• Pentozán-hatás csökkentése
• Kártevők, kórokozók életterének megszüntetése